(367) Maga az én kiválása is a viszonyok, az ember és a világ viszonyának zavaraiból következik [miközben nem létezett (létezik) olyan, hogy ember és világ]. Az egység megbomlása az ember szempontjából (csakis az ő szempontjából létezhet megbomlás) létrehozta az én-t(368). (Tehát, ha úgy tetszik, az én kialakulása és működése sem más, mint pszichózis.) A két végzetes kiválás (szétválás, elválás, stb.): lét - misztérium; világ - én. Nem akar az ember más és másképpen lenni, ahogy volt, de egyszercsak nem tud már az lenni és úgy, ahogy volt. Az alkotó írás igényének ez az alaphelyzet a feltétele. Mind az emberiség, mind pedig az (egyes) ember történetében.

LB > zavarai