(101) "A halál nem az élet eseménye. A halált nem éli meg az ember. Írta Wittgenstein, talán Bécsben, 1918 körül. Valójában így kellett volna fogalmaznia W.-nek: A halálom nem az életem eseménye. A halálomat nem élem meg." Írja Semprun, "Buchenwaldból", ( "az örök Buchenwaldból", mert - Primo Levi szavaival -: ...újra a lágerben vagyok, és a láger kivételével semmi sem igaz. A többi: a család, a virágos rét, az otthon röpke pihenő volt, érzékcsalódás, álom... Vagyis: nincs más, időtől függetlenül, csak a tábor). Majd következik a könyv legmegrendítőbb szakasza, Morales bestiális halálának (meghalásának) leírása (Qué vergüenza - Micsoda gyalázat). "Ekkor jutott eszembe Ludwig Wittgenstein. - A halál nem az élet eseménye. A halál nem átélhető - írta az a seggfej Wittgenstein". Semprun fölcsattanásának vizsgálata, a wittgensteini kijelentés nem-megértésének(102) mechanizmusa sokat elárul a forma és lényeg viszonyáról, egymásra hatásáról és (bizonyítékok nélkül is) e hatások határairól.

LB > vitája