(423) Hálózatban írás, hálózatban olvasás. Csak így működik a szöveg, a megértés (az írás és az olvasás azonos irányú - a szövegre vonatkozó - megértési folyamat. Az alanyt közvetlenül nem a szöveg, hanem a visszaháramló energia érinti, befolyásolja). Mi a különbség a hálózatos és a lineáris írás/olvasás között? Lehetséges-e egyáltalán a hálózaton (kontextus, öszefüggés rendszer stb.) kívül írni/olvasni - egyáltalán megszólalni, gondolkodni (üresség)? A jelentés önmagában nem létezik, csak kontextusban (Kalmár György). Ugyanígy a nyelv és a gondolkodás. A linearitás és a hálózatosság(424) közötti különbség: az író/ olvasó/ beszélő/ gondolkodó  (megnyilatkozó) szellemi súlypontja. Hogy szellemi tevékenységének tárgyát megkísérli-e elkülöníteni és "magában" vizsgálni (az elkülönítés mindig csak részleges lehet, mert semmiféle szellemi dolgot nem lehet maradéktalanul kivonni a kontextusból), megérteni, vagy pedig ugyanezt a kontextusban, az összefüggésen "belül" kísérli meg elvégezni [a belül fogalmához: Az összefüggés, a kontextus szakadatlanul változó, alakuló, dinamikus képződmény. Mivel maga a szellem is a kontextuson belül áll, egyrészt értelmetlen a kívül-belül megkülönböztetés, másrészt, ha szűkebb egységekben gondolkodunk (például egy fogalom asszociációs, jelentés hálóját tekintjük kontextusnak), nem léteznek egyértelmű és tartós határok, mert az egész mező folyamatosan mozgásban van: kiterjed, összehúzódik, mint egy hőérzékeny, folyékony halmazállapotú, amorf test, szakadatlanul változó hőmérsékletű közegben.] A linearitás egyébként éppen itt avatkozik be a természetes "rendezetlenségbe". Szabályoz, korlátoz, szűkít. Szabályozza a hőmérsékletet, korlátozza a mozgást, szűkíti az áteresztő nyílásokat. A vörös fonal metafora pontosan jellemez. Egyetlen szál, és nem sokszálúság vagy akár köteg, nyaláb; egyvonalúság és nem ágazatosság; szakaszosság és nem végtelenség; egyirányúság (monotónia) és vezérelvűség. Ezért archaikusabb a hálózatos gondolkodás, mint a lineáris gondolkodás. A hálózatosság eredeti formája azonban nem a ráción, hanem az ösztön-inspiráción, az intuíción, a lélek finom testén keresztül működik, ez a közege. A szellem megnyilatkozása: Öffnung des Leibes und der Seele [A test és a lélek megnyitása. (Kafka)]. Az ész száraz, a lélek áradó (katarzis, katartikus gondolkodás). Másik energia. A szellem és a szellemi megnyilvánulás közötti áteresztő képességet éppen az írás csökkentette radikálisan. Azáltal, hogy az univerzum és a szellem dolgait erőszakosan lefordította egy alkalmatlan eszközzel(428), majd pedig e törvényszerűen tökéletlen és hibás fordítást azonosította magával a dologgal.

LB > analógiák hálózata