(34) Az azonosság fogalmához:
I. azonosság - lét; (azonosság - nyelv);
azonosság - állandóság; azonosság - homogenitás (nyelv, lét-állapot, lét-történet);
állandóság - készség [ami van (nem keletkező)];
eredetiség [az "eredeti" és az "ős" (benső)] - lét;
az azonosság, ami kizárja a "copyright" eredetiségét;
azonosság - azonosság az "ős" (benső)-eredetiséggel => a készség felismerése (tehát nem tudás, #felismerés)(22);
lét ("rajtam kívül álló lét", abszolút lét) - belső lét ("bensőm");
tudat - belső tudat => lét(em) - belső lét; tudat(om) - belső tudat; külső lét (élet) - belső lét

II. az azonosság fogalmának értelmezései (fogalomértelmezés), vonatkozásai
meghatározás és szétbontás (differenciálás);
azonosság [azonosság és állandóság; állandóság és készség (egyrészt: ami kész van, másrészt: ami van)] és lét;
azonosság és nyelv (szellem) => #nyelv/azonosság(397)

A lét azonosság (állandóság) - ami változik (nem állandó, nem azonos) a megjelenési forma => nyelv, vagyis a nyelv nem lehet azonos a léttel. A lét nyelvi kifejezhetősége. Az állandó kifejezése egy változóval. Létezik-e a nyelvnek olyan momentuma (mozzanata), amely azonos lehet a léttel? Ha igen, a nyelv megszűnik nyelvnek lenni, mert a nyelviség feltétele éppen a rögzítetlenség, a nem-állandóság.

A nyelvi azonosság nem egyenlő a lét-azonossággal.
A nyelvi azonosság lényege az ismétlés (szekvencialitás), tehát mozgó, mobil képződmény.
A lét-azonosság lényege az állandóság, a mozdulatlanság, a statikusság.

A lényeg és a forma azonossága nem ugyanaz, mert nem egy dolog a lényeg és a forma.

III. Ha tudom, hogy a Lét és a Belső Lét egy, nincs kétség (és kétségbeesés). Ha tudom, hogy a Tudat és a Belső Tudat ugyanaz, nincs kétség (és kétségbeesés). Ha fennáll az azonosság, és már nem tudom, megérkeztem.

(1998-2000)

LB > azonosságban