[zirndorf] Néma, fekete, vízalatti cső. Öt órája egy zúgó, fölforrósodott üveg, fém és műanyagtartályban. Az agyam megzselésedett, minden zsibbadt. Néma csattanás. Csak látom, de nem hallom. Villogó, sárga vészjelzők. Roncstörmelékek a levegőben. Pontosan szemmagasságban, teljesen vízszintesen egy sötét test repül át a pálya fölött. Az út szélén úszva közeledő női alak. Mintha két kézzel tartaná az arcát. Csupán a szemét látni, ahogy pengeként áthúz rajta a fehér fény. Előtte iszapos halom. Átcsurgunk a helyszínen. Hajnalban akartunk indulni. A rendészeten azonban nem adtak másik időpontot. Így hajnalban érkeztünk. Nem szálltunk ki a kocsiból, nem volt hová. Egy ötemeletes, lapostetős betonkaszárnya előtt várakoztunk. Pontosan nyolc órakor lejelentkeztünk. Hosszú, hideg folyosókon meneteltünk. Fröcskölt, üres falak, szürke linóleum, barna fapadok. Hideg dohánybűz, huzat. Sehol egy lélek. Kimerülten és éhesen begubóztunk a kijelölt szoba előtt, és üresen bámultuk a derékmagasságban elhúzó hivatalnokokat. Később átültünk a sarokba, egy szűk, magasba vágott ablakkal szembe. Azt gondoltuk, ott melegebb lesz. Rosszabbul jártunk, mert ha hátradőltünk, sütötte hátunkat a fűtőtest hideg vasa. Három helyen hallgattak ki, három nyelven, ahol szükséges volt, tolmáccsal. Az első az anyanyelvemen beszélt, ő volt a legvisszataszítóbb. A második üvöltött, a harmadik gyűlölködött. Amikor megtudta, hogy nem voltam katona, és lefordíttatta a katonakönyvembe iktatott bejegyzést, undorodva vetette oda: Ez nálunk "abnormal". Nyomorék voltam. Később különböző, ostoba próbák elé állítottak. Úgy éreztem magam, mint egy lefülelt ügynök, egy rossz kémfilmben. Ugyan az övéi között van, azok azonban nem bíznak benne, mert hátha beszervezték a másik oldalon. Primitív és megalázó komédia. Valójában egész nap É.-vel voltam. Kizárólag vele. Az egyetemen, a gyűléseken, bujdosásai váltakozó színein, az utolsó ülésen, ahol megkövülten hallgatta, miként döntenek sorsáról a bajtársai, hogyan érvelnek józan és érzéketlen mondatokkal a határozat ellen és mellette. Aztán a vonaton láttam, a vagonban, a Nagyerdőbe vezető havas elágazás előtt, ahol egy pillanatra tétovázott, hogy melyik úton menjen tovább, noha tudta, mindkettő ugyanoda vezet. Végül az erdőben, ahol türelmesen várta, amíg S. L. remegő kezekkel előkotorta a fiolát felöltője egyik belső zsebéből. Mintha akkor, abban a pillanatban valamennyien újra ott lettünk volna. Akár egy nagyoperai jelenetben, körbeálljuk a furnérból kivágott tölgy alatt kissé féloldalasan a lábfején ülő tragikus hősnőt, aki egy ideges fejmozdulattal hátradobja hosszú haját, és tiszta tekintettel hóhéraira pillant, mielőtt megissza a folyadékot. Az utolsó percek nem lehettek szépek. Talán összerondította magát, esetleg rimánkodott, menekülni próbált, nyüszített, verdesett, mint egy beszorult apró állat, vagy mégis fenséges és erotikus volt, ahogy hátrahanyatlott a méregtől, mintha erősen mellbe vágták volna. Volt Évának egy indián története a világ keletkezéséről. Csak arra a részre emlékszem, amikor Mareoka elhatározta, hogy összekeveri az embereket az állatokkal. Minden embert magához hívott, és megkérdezte: Mi akarsz lenni? Azok meg azt mondták: Szarvas, tapír, oroszlán, kutya, és így tovább. Ezt sokszor elmesélte, és ilyenkor látszott rajta, nem tartja rossz megoldásnak. De még tanácstalan. Ahogy például akkor, ott, a furnértölgy alatt. A Nagyerdőben. Estig tartott a kihallgatás. Végül aláírtunk mindenféle jegyzőkönyvet, leltárba vett papírjainkról szóló bizonylatot, engedélyt, és egy hivatalos papírt szorongatva a markunkba, kiléptünk az épületből. Egy ideig némán mentünk egymás mellett az üres, alvadt tájban. Aztán megtorpantam, és magam felé fordítottam K.-t. "Ennek egyszer és mindenkorra vége! Érted? Vége!", mondtam erőszakosan, és lerángattam róla É. hosszú kabátját. K. riadtan állt a koszos, zsíros korommal összekent hóban, és vacogott, mintha meztelen lett volna. Összetekertem a kabátot, és dühösen belevágtam egy útszéli konténerbe. "Vége! Érted?" És ő engedelmesen ismételte: "Vége."

Fordulj balra és lépj négy mezőt---