(433) Az ábrázolás analógiái(434): Mintha két tükör vetülne egymásba - mindegyikben a végtelen tükröződik és mégis mindegyik önmaga. 32 (Később: Mallarmé Igidur-motívuma.) Újra megjelenik a rész-egész, homogenitás kérdése. Más: A modern irodalom síkháló, egy geometriai test síkban megjelenő alaprajza. Csak a mozdulat hiányozott, a mozdulat technikai feltétele az egybehajtogatáshoz. Ebben az összefüggésben a hipertext forradalma a mozdulat forradalma (lásd: előtér/történet/befogadás nyomvonalat). Más: Az agy szüntelen és szekvenciálisan változó tomográfiai felvételsor. Ha egymás mellé rakjuk a felvételeket, lineáris ábrázolás. Ha egymás mögé, pontos fedésben, áthatohatatlan, fekete tömb, katatónia. Ha viszont úgy rakjuk őket egymás mögé, hogy csak a vonatkozási pontok fedik egymást, 3D-hálózat (lásd: előtér/módszer/lineáris vonal/tér/agy nyomvonalat). Rendkívül fontos még a hipertextualitás működése szempontjából egy bizonyos számú fázisszám (fázis=passzus) elérése. Akárcsak az animációs mozdulatsorok elkészítésekor. Az első fázis még mozdulatlan és mozdíthatatlan. Egy bizonyos számú fázis elérésekor azonban egyszercsak "járni" kezd a "kép".

LB > #homogenitás (Az Előtér/ Módszer/ Kifejezhetetlenség/ Egyazon/ Forma/ Mag/ Számítógép/ Eltömegesedés felől)
LB >
ábrázolás (Az Előtér/ Hipertext/ Ábrázolás felől)