(208) A rész és egész viszonyának vizsgálata, a mű-alkotás szempontjából elvezet ahhoz a kérdésig, hogy mi tekinthető késznek akkor, ha megszakad a hagyományos összefüggés az egész, valaminek kész volta, és a befejezettség fogalma között. Egy nyitott, homogén hiperszöveg pl. megvalósulásának minden pillanatában (részében) egész, kész, és éppen annyira befejezett, miként befejezetlen.Az NN-re 1 vonatkoztatva egyhelyütt azt írtam: "Csakis abbahagyott változat létezik, kész (elkészült) mű nincs. A szöveg - természetéből következően - bárhol folytatható és bárhol megszakítható, abbahagyható." ("Végre nem kell #elkezdenem..."(1). Az abbamaradás, a megszakítottság tehát nem hiúsítja meg az egész létrejöttét, különösen akkor nem, ha az egész mivoltának egyik ismérvéül (vagy feltételéül) a befejezettséget jelöljük meg. A szellemi áramlás maga éppen úgy nem ismeri a befejezettséget, miként a befejezetlenséget, ugyanis van, és a "van-nak nincs jelzője". Egy mű befejezettsége legföljebb alkotójának (fizikai) gesztusára, és nem magára a műre vonatkozhat.

LB > rész és egész