| (Tab1) SZAVAKRA
TALÁLNI |
a gólem mint átjáró |
| Brain splashing |
állapot és működés |
| Verzicht/Lemondás |
lehetséges-e lemondani az eleve hiányzóról;
mi az elhallgatás (az elhallgatás mint
gesztus);
mi a nem-megszólalás (a nem-megszólalás mint gesztus)
|
| BELÉP/BEBOCSATÁS |
bebocsátás és eltűnés; bebocsátás és átjáró;
átjáró és eltűnés; átjáró és visszatérés; transzmutáció |
| Mű/Labirintus |
a mű mint átjáró |
| Jelenlét |
meghalás (kiömlés); az Állapot lét- és nem
élet-kategória; az idő élet-kategória, az állapot viszont lét-kategória |
| (Tab2)
MÓDSZER |
a módszer mint (alap)helyzet; mi a módszer;
módszer és kifejezhetőség |
| Lét-állapot |
ami állandó és ami mozog; ami van és ami történik |
| Lét-állapot/Állandó
|
a nyelven belül áll-e az Állapot; megduplázható-e
a lét a leírással; fedheti-e egymást a lét és a leírással megduplázott lét
stb. |
| Leíró nyelv |
létezhet-e tisztán leíró nyelv vagy a leírás
eleve értelmezés |
| Történet/Történés |
lehetséges-e az Állapot nyelvi kifejezése
(a nyelven belül áll-e az Állapot); elgondolható-e az Állapot; mi az Állapot
|
| Kifejezés/Folytonosság
|
fedheti-e egymást a lét-történet és az irodalmi
történet; mi az összefüggés a folytonosság (érzete) és a linearitás között;
létezik-e a történés idejében lineáris, egyszálú történet; a nagyepika nem
adekvát (többé) a léttel |
| Illeszkedés
|
az áramló folytonosság kifejezhetősége |
| Öntörvényűség/Azonosság |
azonosulhat-e az alany és a tárgy; ~ a cselekvő
a cselekvéssel (Rimbaud-rejtély); (később:) ~ a jel a jelzettel, a név a
megnevezéssel |
| Létállapot és történet |
kiterjeszthetőség (tudat) - káprázatból káprázatba,
állapot és áramlás |
| Szubsztancia |
állapot és tevékenység |
| Tevékenység |
mi áll(hat) a "viszonyon" kívül;
állhat-e bármi is kívüle; cselekvés (dialógus-helyzet) = interakció = viszony |
| Megszünt áramlás |
létezik-e tudat nyelv, gondolat, (ön)reflexió
nélkül; "reflexmentes" tudat (kiterjeszthetőség) |
| Önreflexió |
a lényeg megtapasztalhatatlan, mert a tapasztalat
és az észlelő azonos; létezik-e tudat nyelv, gondolat, (ön)reflexió nélkül,
és fordítva; "reflexmentes" tudat (kiterjeszthetőség) |
| Emlékeztetés a tudásra |
a tárgy alannyá változtatása; a hasonlítás
megismerés; a hasonlítás viszony (ill. ami hasonlítható, viszonyban áll);
jelenvaló-e az emberben (és/vagy a dologban) a viszony nélküli abszolútum
mozzanata; az Állapotban jelenvaló nem hasonlítható => a tudat és az
abszolútum egymásba terjedése [vagyis a tudat az Állapotban egyesül(het)
az abszolútummal - (Istennel éppen úgy, miként a porszemmel)] |
| Tanítás eszköze |
mi a tanítás eszköze; a puszta jel és a misztérium
(kiterjesztett jel) |
| (Tab3)
Alapállás/ Kifejezhetetlenség |
a kifejezhetetlen elgondolhatatlan vagy elgondolható;
a valódi tabu elgondolhatatlan vagy "nincs"; az érinthetetlen
(tranzitív) és az elgondolhatatlan (intranzitív) megkülönböztetése |
| Nincs ilyen |
tudás és láthatóság; mi az, ami látható, és
mi az, ami nem látható; mi a jelentése (jelentősége) annak, ami látható,
és mi annak, ami nem látható |
| Kópia |
az azonosság fogalma, kompetenciája |
| Azonosság |
a "most-időben" nincs reprodukció/
kópia; teremtés - emlékezés - reprodukció és re-produkció - kópia |
| Ugyanazt |
mi a forrás; létezik-e "őskép",
(abszolút) minta; egybevágó első lenyomat (> KH prológus) |
| Mag/Burok |
forma és lényeg |
| Burok/Lényeg |
a gondolat és a burok egymás mellett áll,
és nem érinthetik egymást; a burok és az agy azonos; a burok az agyon belül
áll, vagy az agy áll a burkon belül stb. |
| (Tab4)
Számítógép/Tömeg (Komputertechnológia)
|
mi az összefüggés az eszköz (szerszám) és
a gondolat eltömegesedése között |
| Eltömegesedés |
az írás és az elsekélyesedés közötti összefüggés;
a sekélyesség és a sebesség közötti összefüggés |
| Hanyatlás |
a hanyatlás története és a médiumok története
|
| (Tab5)
Nyilt szerkesztés /Zártság |
egység és homogenitás |
| Exoterikusság |
szellemiség és nyitottság; szellem és kultúra;
létezhet-e a szellem "önmagán kívül"; létezhet-e a "lényeg",
"titok", "mag", "tudás" stb. a kultúrától
függetlenül, azon kívül; létezhet-e (a "lényeg" stb.) a nyelven
kívül, attól függetlenül |
| Szellem és Kultúra |
létezhet-e a "lényeg", "titok",
"mag", "tudás" stb. az időn kívül |
| Kultúra/Civilizáció |
mi a kultúra és a civilizáció közötti különbség |
| Külső ingerek |
objektív világ (= virtuális világ?) a keleti
filozófiák vagy Platón értelmezésében; konkrét világ - virtuális világ (#műember) |
| Piaci érték |
a szolgáltatás mint maga a kultúra |
| Triviálkultúra /Történetek |
mi a történet keletkezésének közege (mikor
szólal meg és hallgat el a történetmondó; mikor kell megszólalnia
és mikor kell elhallgatnia; a Létmegvalósítás szempontjából a történet
vagy a történetmondás szerepe a fontosabb stb. |
| Alakíthatatlan |
alakíthatatlanság: mihez képest; létezik-e
viszonyítási pont |
| Félreállás |
újra: félreállás - mihez képest; mi a viszonyítási
pont; az elmozdulás iránya stb. |
| Partikularitás |
egyetemes érték - helyi érték; az Ember és
az ember viszonya (aránya) egymáshoz; az Ember mint partikularitás |
| Autonómia /Szabadság |
a fogalmi nyelv nem lehet egyetemes, legföljebb
az affektív (u.e. #Mészkor); függőség - hierarchia - heterarchia |
| (Tab5b)
Adatsztráda |
das netz als globale falle (a hálózat mint
globális csapda) |
| Katakombák |
ha az ember magában hordozza az #"aranykor" esélyét,
valóban szükséges-e az elkülönülés; a külső és a belső ház; a visszahúzódás
a külső házba pusztán manír vagy gesztus; vagy az önmagunkban lévő "tömegember"
(értékpusztító) érintése elől kell visszahúzódni a "belső házba"
("MA") |
| Évezredek/Fordítás |
mi a különbség a tudás, a megértés és az ismeret
között; szellemi minőség mint állapot; mi a fordítás; szükséges-e a fordítás,
vagy elégséges az engedés, átáramoltatás; lehetséges, hogy éppen a fordítás
(transzformáció) által bomlik el a lényeg
(analógia: #álom -
médiahalmozás) |
| Megértés |
az "én" és a tudás - mit tud (tud-e
bármit is) az "én" |
| Energiamozgás/Fordítás |
a szellemiség történik; mi a misztérium; hol
játszódik le a történés; létezhet-e szellemiség a nyelv körén kívül; szellemiség
és gondolatiság; azonos (lehet)-e a szellemiség a gondolatisággal |
| Katakombák/Műember |
a teremtés ideája felől tekintve műember-e
az ember |
| Félreértés/Pszichózis |
a megszólalás pszichózis és egyben a pszichózis
terápiája |
| Pszichózis |
gondolkodó tehát megszólaló |
| Pszichózis/ Bénultság |
"bontatlan lét" = "visszabontott"
(visszavétel, redukció) lét (analógia: nem megszólalás - elhallgatás) |
| Tárgy |
az alany és a tárgy kettőségének megszüntetése,
megszüntethetősége |
| Stílusvariációi |
hozzátett-e bármit is százezer év az ősember
első, artikulálatlan, de már tudatos üvöltéséhez |
| (Tab6)
Kérdezés |
létezik-e kétség kérdés nélkül, illetve létezhet-e
a kérdezés előtt; nincs kérdezés, (mert) nincs kétség; a kérdés mint destrukció |
| Megnevezés |
azonos lehet-e a név a megnevezettel, és akár
a megnevező a megnevezettel; a név és a szó; kifejezhető-e a nem észlelt;
feltétele-e a kifejezésnek az észlelés (az észlelet); a ráismerés és a felismerés
közötti különbség |
| Szó |
az emlékezés természete |
| Kombinatorika |
Leib és Körper |
| Nyitottság |
szimuláció és manipuláció (a szimuláció mint
manipuláció) |
| Gyorsulás |
sebesség és manipuláció (a gyorsítás mint
manipuláció); a gyorsítás mint maga a manipuláció |
| Sebesség |
sebesség és manipuláció (a gyorsítás mint
manipuláció) |
| Species |
a társadalmilag manipulált ember műember;
a mű- (mesterséges) ember kritériumai; műember és létjogosultság: tételezhető-e
ez a kérdés; tételezhető-e egyáltalán a bármiféle létezés és létjogosultság
kérdésköre |
| Műember |
a tudat (szellem) és az agy (ha a szellem/tudat
független az agytól, a műember szellemtelen lény lesz) |
| Szándék |
tudati boldogság a szándékon keresztül; lehetséges-e
a tudati boldogság a szándék ignorálásával, "átlépésével" |
| (Tab6b)
Nyelv/Lényeg |
(nem kérdezek a lényegre) ahol nincs kérdés,
ott nem lehetséges a kérdezés; lehet-e a lényegnek fogalomkészlete; gibt
es gott ausserhalb der sprache (létezhet-e isten a nyelven kívül); isten
és bizonyíthatóság |
| Ausserhalb der Sprache/Isten |
megszólalás és emlékezet - a megszólalás feltétele
az emlékezet; a névadó-feltaláló nyelv és az emlékezet; isten és bizonyíthatóság
|
| Nyelven kívül |
a nyelv pusztán alakítja, módosítja, szabályozza,
kitéríti stb. az áramlás irányát vagy elrekeszti |
| Kezdetben |
a létezés és a nem-létezés lehet egy, (de
nem ugyanaz) |
| Pókfonal |
a tudat és az emberi tudat; Isten és Ember
azonos leszármazási lánc tagja; ős - forrás - Isten; párhuzamos világok;
mi az idő; mi az, ami az "időn" belül áll, és mi az, ami kívüle;
ami halmozható, pusztán göngyöleg |
| Idő |
a többsíkú idő képzete fikció; a történés
tagolhatatlan (iránytalan); reflexió és tagolatlan idő |
| Reflexió |
szellem és működés |
| Reprodukálhatatlanság |
a reprodukció mindig másik; reprodukció -
kópia |
| Helyreállítani |
az alkotás mint (hiábavaló) közvetítés, (hiábavaló)
helyreállítási kísérlet |
| Betű |
mi a tartás (Haltung) |
| Dadogás |
az ismétlődés formái |
| Nyelve |
a szó Isten hiánya (Isten = csend); isten
és bizonyíthatóság |
| (Tab7)
Linearitás (Lineáris szöveg)/
Dekonstrukció |
létezik-e egyáltalán szellemi dekonstrukció,
vagy csakis átszervezés (eltérő vagy azonos szinten) |
| Csalás/Tér |
a szellemiség virtualitás; maga a szellem
virtualitás vagy konkrétum |
| Képesség/Szellemi állapot |
a szellemi állapot azonos a világállapottal |
| (Tab7b)
Agy |
a linearitás egyszálúság |
| Linearitás/Dimenziók |
a linearitás egyszálúság |
| Egyetlen szál |
nincs a nyelv tárgyával adekvát nyelvi kifejezés;
a meghiúsulás oka a linearitás |
| Történelem |
történelmi hűség; a Fall és az illúzió
(fikció) viszonya; a Fall kifejezhetősége az illúzió (fikció) által;a
valóság és a fikció viszonya (a történelem mint irodalmi kérdés); történelem
és bizonyíthatóság (ami van = dolog; was man denkt (amit az ember gondol)
= történelem) |
| Nem azonos |
a történés (megtörténés, az esemény, a Fall)
abszolút zérus pontja (az idő hatályon kívül helyezése => Állapot); a
jelenség és a dolog viszonya, egymásra hatása; megszüntetheti-e a jelenség
magát a dolgot |
| Közvetlen tapasztalás |
a különböző tudatállapotok és a tapasztalás
közötti összefüggés; létezik-e a tudaton kívüli, de a tudatra visszaható
tapasztalás, vagy a tapasztalás köre kizárólag a tudaton belül húzódik;
a dolog és a tudat; a dolog kizárólag a tudatban létező, a dolog megtapasztalása
tehát a tudat megtapasztalása, és így minden tudattal rendelkező lény számára
lehetséges; a pókfonal a tudat és a dolog közötti kapocs; mit és
mennyit bír el |
| (Tab8)
Egész |
létezhet-e töredék vagy minden rész [(és)
egész)] |
| Rész és egész |
a befejezettség az alkotó gesztusa és nem
magára a műre vonatkozik |
| Részek |
az érzékiség mint a rész és egész közötti
kapocs |
| Homogenitás |
ami leírható, nem érinti a keletkezést; a
keletkezés érinthetetlen |
| Önvédelmi mechanizmus |
az írás és a nem-írás
mint túlélési
technika ("nem
volt lehetetlen írni - lehetetlen lett volna az írást túlélni" Semprun) |
| Holocaust |
a nyelv a fizikai természet médiuma, a hallgatás
a szellemi természeté; a szellemi és fizikai természettel, természetben
abszolút összhangban és egységben létező állapota mint (az egyetlen) pszichózismentes
állapot => az ön- és énérzés visszaadása; a tudat eredeti állapota a
"boldogság", a beágyazottság; az ember tehát, mondhatni fiziológiailag,
mindig az "Állapotban" van; a boldogság, a megvilágosodás (stb.),
amikor a szubjektív érzet előbb felismeri a tudat, a lény objektív beágyazottságát,
majd maradéktalanul feloldódik benne; "az ember sem nem ura, sem nem
alávetettje a természetnek, hanem személyes létezésével az univerízális
rend beteljesülésének része" - tehát "isten" beteljesülésének
|
| Szét-,
kibomlás |
az egy/oszthatatlanság, az állandóság (stb.)
és az irreverzibilitás |
| (Tab9)
Mi a módszer |
mi a linearitás a lét-történetben, a fikcióban,
az írásban, az olvasásban stb. |
| Mi a művészet |
mi a módszer |
| (Tab10)
BIZONYÍTANI |
mi a bizonyíthatóság; mi bizonyítható
és mi nem |
| Ami van/ Bizonyíthatóság |
"ami van" = "amit az ember
gondol" |
| Bizonyítani |
ami (nem) bizonyítható; ami van = igazság;
a bizonyítás szükségessége; az igazság és a bizonyítás közötti feltételezettség;
ami csak önmagával bizonyítható; magyarázhatóság és bizonyíthatóság |
| Folytatom
|
"ami van" = "amit az ember
gondol" |
| Örvény |
az irodalom és a szó; létezhet-e irodalom
szó nélkül; a szó=irodalom (vagy: maga az irodalom) |
| Abbamaradás
|
lehetséges-e túlhaladni az irodalmat úgy,
hogy megmarad az irodalom; lehetséges-e túlhaladni a nyelvet az elnémulás
kényszere nélkül |
| Túlhaladni |
irodalom és pozőrség; irodalom=irodalmiasság;
a megszólalás (szólni akarás) mint hiúság |
| Pozőr/ Mesterkéltség |
a leválás puszta ténye mint perdöntő bizonyíték |
| A beszélő ember |
megszólalni eleve csak pózban lehetséges;
tartás (haltung) és póz: lehetséges-e az elkülönítés, a szétválasztás |
| (Tab11)
TÖRTÉNET |
történet mint "élet" (Leben) |
| Regény |
mi az első mondat; meddig tart az első mondat
(meddig ér ; a mondat árnyéka); a történés és a megszólalás;
meghiúsulhat-e a történés; elgondolható-e (megfogalmazható/ kifejezhető)
a történés; a gondolat a keletkezésével egyidejűleg megszólal; a megszólalás
felszámolása a gondolat kioltása |
| Nonlinearitás/Észlelés |
az irodalom és a szó; létezhet-e irodalom
szó nélkül; a szó=irodalom (vagy: maga az irodalom) |
| Egyidejűség/Létformák |
létezhet-e, lehetséges-e nem-lineáris leírás
(észlelés) --> tudatállapotok, létkerék |
| Konkrét valóság |
a tudaton kívüli realitás fogalma és megragadhatósága
(eszközök); az eredeti biográfia (tudati biográfia), az állapot és a tudatállapotok
összefüggése, viszonya; mi a biográfia (körülhatárolás) |
| Biografikus |
a tudat és a tény viszonya [a tény és a realitás
viszonya (a "tény" és a "realitás" fogalmak meghatározása)];
mi a biográfia (körülhatárolás) |
| Létkerék |
a lét mint hallucinogén közeg; a tudatállapotok
elkülöníthetőségének kérdése; átjárhatóság; az áramlás szabályozhatósága |
| Könyv |
a létélmény egysége (és az előző három passzus
kérdései) |
| Egység |
A létélmény egysége és annak észlelhetősége;
a különböző tudatállapotokon belüli történések közvetíthetősége; a tudat
önmagával azonosan csakis egyidejűségben működik; az emlékezés mint párhuzamos
valóság (=> "az emlékezés örömtelensége") és/vagy egy másik
(külön) tudatállapot (<= Josef/ május 23.) |
| Kettős látás |
kettős látás - kettős tudat - kettős emlékezet
(álomtudat - álomemlékezet vagyis az álmon belül működő tudat, emlékezet) |
| Tér-idő |
mi/ki áll (állhat) az emlékezés terén kívül;
a lét-állapot helye; van-e a lét-állapotnak helye, vagy csupán (kizárólag)
helyzete |
| Nem lineáris
észlelés |
a nem lineáris észlelés lehetősége; átjárhatóság
a linearitás és a nonlinearitás között |
| Meghiúsítás |
gondolkodás - abszolút gondolkodás - szellem;
gondolkodás és eredetiség; a Tudás és a megszerzett tudás egymásra hatása,
pontosabban fogalmazva a megszerzett tudás hatása a Tudás felismerésének
lehetőségére; a Tudás és a Szellem közötti különbözőség (?); tudás - szellem
- állapot |
| (Tab12)
Első
mondat |
a lét végtelensége mint ontológiai tény; kétféle
"végtelenség [ontológikus (eredeti) - szellemi (pszeudo)] |
| Történet/Rárakódás |
történés - történet - irodalmi történet (szöveg);
hol érintkezhet az egyik a másikkal; hol találhatók az érintkezési pontok;
a történet, az irodalmi történet, mint olyan, (eleve) a történésen kívül
áll, vagy létezhetnek olyan pillanatok, amelyekben a történés és az irodalmi
történet összeér (ez lenne a katarzis?); lehetséges-e a történés és az irodalmi
történet összeáramoltatása |
| Végtelen könyvtár |
a végtelen könyv mint "ontológia tény" |
| Abszurditás |
elgondolhatóság - gondolhatóság - kifejezhetőség
- kimondhatóság |
| Ablak |
ablak - tükör - háttér fogalmak közötti összefüggés;
az ablak mint káprázat; a tükör mint káprázat; miféle háttér jelenik meg
a tükörben; miféle káprázat |
| Windows-rendszer |
az "Ablak" kapcsolószó kérdései |
| Tükörrendszer |
összefüggés: tükör - tükörkép - tükröztetett;
a passzív tükröztetés valójában megfigyelés |
| Gesztus / Sors |
miröl gondolkodunk: magáról a dologról vagy
annak metafóráiról (> amikor valamiről beszélünk, nem magáról a dolgról
beszélünk, hanem arról, hogyan beszélünk róla); írás - életösztön
- elhallgatás - halálvágy :: irodalmi fogalmak mint léttechnikai fogalmak |
| Amiről
gondolkodunk |
isten és bizonyíthatóság |
| Isten/Burok |
mint a "Gesztus/Sors"-nál
(miröl gondolkodunk: magáról a dologról vagy annak metafóráiról) |
| Hiány/Tartalom |
a hiány mint tartalom(hordozó) |
| Isten |
a történet mint az irodalom vészkijárata |
| (Tab13)
Történetek/Mi a történet |
a történet maga az elmondhatóság; mi az analógia;
anológia és azonosság; analógia és homogenitás |
| Melyik történet |
történet és linearitás; történet és egyidejűség
(akkord) |
| Megszólalás/Akkord |
egymásmelletiség és egymásmögöttiség |
| Miféle történet (Quain-váltó) |
a történet mint körülírás (helyettes "cselekvés");
történet és nyelv (nyelvnélküliség); a jel és a jelölt (azonossága); történet
és befejezhetőség (végtelen történet) |
| (Tab14)
Mi a történet |
mi a történet; létezik-e a történet |
| Mi a történet/Katarzis |
történet - kapcsolási rendszer; történet -
jegyzőkönyv (logbuch) |
| Sorrend |
az alkotás mint a helyes sorrend felismerése
(kialakítása); az írás mint spagirikus mesterség (szpáo = szétszed; ageiro
= összerak); a bontás - építésből azonban nem új dolog, hanem csak új forma
keletkezik (a dolog ugyanaz) |
| Olvasási Tipusok |
olvasott - hallott - nézett szöveg (a szövegnézés
mint befogadási technika és a tartalom) |
| Elszakadás |
emlékeztetés közben ("online") lekapcsol
az emlékezés |
| Dimenzió |
szellem és mozgás (mozdulatlanság) |
| Totális írás |
a komplexitás és a teljesség (hiánya) |
| Sűrítés |
szövegsűrítés és észlelés |
| Értelmező próza |
az ami van és az érintés [önazonosság (pl.
"irodalom", álom) |
| Idő / Összpontosítás |
az idő és a módszer kapcsolata |
| Történetmondás |
a fizikai idő ("húsevő" idő) és
az elvont idő |
| Olvasás |
lehet-e a szavaknak abszolút jelentése (a
tulajdonítás kizáró cselekvés: vagy van abszolút jelentés, vagy
nincs) |
| Számsor |
megismerés - tudás - látás || tanulás - elmélkedés
- meditáció |
| Bevezető |
módszer = művészet |
Ősgólem
(Ezt a passzust - technikai okokból - nem célszerű innét indulva olvasni) |
az előre- és visszafelé haladó / irányuló
idő egyazon pontba fut |
| (Tab15)
Út/Cél |
van cél, de nincs út |
| Cél |
bárminek nevezhetem, mert nem vagyok képes
megnevezni |
| Végtelen |
mi az út |
| Kommentáló nyelv |
a (kommentáló, értelmező) nyelv és a megnevezés
(lehetősége) |
| Kommentár |
a szó jelentése (horizontális: kontextus;
vertikális: folyamat; analógia: tér-idő kereszt); kizárólag szellemi energiával
működtetett, univerzális diszkurzus (interment) - verbális/ szkriptuális
diszkurzus - internet diszkurzus: hasonlóság, különbözőség és ezek esztétikája;
szerves és mechanikus/ elektronikus technológiák; a chatroom mint
az ezoterikusság színhelye (Ház); lehetséges-e katakombát építeni elektronikus
hálózatban (lehetséges-e a metafora) |
| Kényszer |
gondolkodás = (kommentálás) értelmezés |
| (Tab17)
TISZTÁZÁS |
nyelvi játék (távozz W.!) <= a játék valóban
nem több az őt leíró szabályok összegénél; minden játék szabályszerűség;
minden szabályszerűség játék; minden szabályszerűség / játék leírható; a
játék és a leírása azonos; a tisztázás mennyiben leírás, stb. |
| Megszabadulás/Írás |
az írás és az én- (ön)felszámolás ("kírom
magamból a beszélő anyagot...) |
| Én-felszámolás
|
mi az én |
| Viszony |
hol végződik a viszony (a szellem viszony,
a lét viszony, az állapot viszony, etc.); a viszony kölcsönös (fel)tételezettség |
| Kommunikáció és viszony |
az alany nem alkot képet sem önmagáról, sem
pedig a külvilágról a tudati tisztaság legfelső fokán; az alany felszívódik
az állapotban (a tudati tisztaság legfelső foka) |
| Elsilányulás |
kommunikáció és közös tapasztalat (mi az univerzális
tapasztalat); a lét megjelenése mint katasztrófa |
| Marokkó |
az én mint átjáró |
| Az "Én"
|
az Egy és a viszony (mert
a viszony = 2; az Egy nem egyedülvaló, hanem a  Egy
"összege") |
| Az Én (koloncától)
|
az én és az Egy ugyanaz |
| Testet öltött szó |
nem a cél - az út a lényeg (az áramlás, a
flow, hogy "mozgásban tartsam magam") |
| (Tab18)
Elhallgatás |
a lényeg érintése szempontjából érdektelen
a hallgatás - elhallgatás - nem megszólalás kérdése; a lényeg
érintése szempontjából sohasem szólalunk meg |
| Beszélhetnék |
az írás mint (élet)állapot |
| Kiírtság/Beszélő anyag |
törlesztés |
| Elhallgatáshoz |
nyelven belüli hallgatás; hallgatás és csend |
| Beszélő anyag
|
a beszélő csak elhallgatni tud, vagy lehetséges
a nem-megszólalás |
| Nem megszólalás |
képes lehet-e az én ("önmaga")
a fogalmi önreflexió néküli létre |
| (Tab19)
Nyelv/Azonosság |
a negatív homogentás természete |
| Ismétlés |
az esetlegesség és felcserélhetőség viszonya |
| Első szó |
az első szó maga a végtelen könyvtár |
| Redundancia/Permutáció |
a megszólalás (tehát már az első szó) redundancia
(< elgondolhatatlanság) |
| 0 és 1 |
(az) emlékezet (és) feszültség; energia és
feszültség |
| Emlékezet nélküli könyv |
nem létezik tiszta lap; reiner Tisch, tabula
rasa (stb.) csak folytatás; a "reset" folytatás; ami halmozható,
pusztán göngyöleg (#pókfonal in: tab. 6b) |
| Üres felület |
mi az üres felület; az üres felület elérhetősége;
átmoshatók-e a gének az üres felületig; az üresség (mint végső pont) forma |
| Kísértés |
melyik hangsúlyozás érvényes/hiteles: menekülés
az írásból, vagy menekülés az elhallgatásba |
| Elhallgatás/Gesztus |
a pavesei gesztus: elhallgatni nem tudás;
a fizikai megsemmisülés oka: elhallgatni nem tudás, vagy mert ez az elhallgatás
egyetlen lehetséges módja |
| Nem beszélek többet |
jog az elhallgatásra |
| Visszavétel |
a szavak visszavétele - visszaadása - visszavonása
- visszaváltása; ami látható ("die sichtbare Welt") és ami nem
látható |
| (Tab21)
Hálozatos írás/ olvasás |
lehetséges-e kontextuson kívül gondolkodni,
megszólalni; kívül áll-e az üresség a kontextuson; hálozatos gondolkodás
- lineáris gondolkodás; linearitás és korlátozás |
| Hálózatosság/ Rizóma |
a rizómán keresztül az állapotba |
| Terjeszkedési technikák |
lehetséges-e a szöveg épülése közben kilépni
a továbbépülő szövegből ("vitorlázó repülő technika") |
| Utolsó lapok |
rizómát alkotni, gépeket építeni, amelyek
elsősorban szétszerelhetők - szétszerelhető = összeszerelhető; a
könyv nem a világ képe - minden a világ képe; már nem az értelem
egysége - minden az értelem egysége; egy könyvben nincs semmi értenivaló,
de sok minden, amit használni lehet - érteni = használni; semmi
interpretálni- és megfontolnivaló, de sok minden, amivel kisérletezni lehet
- interpretálni, meggondolni = kísérletezni; korábban: a konnexió (kapcsolat)
és a heterogenitás elve; a rizóma minden tetszőleges pontja összeköthető,
összeköthetőnek kell lennie a rizóma minden más pontjával - a konnexió
és a homogenitás elve. |
| Egyhegyűség
|
a szabályozottság, korlátozás és az össz-pontosítás
(egybegyűjtés); koncentráció - redukció |
| Központ |
párhuzamosság és egyidejűség |
| Anyaghiány |
a köztes térség láthatóvá tétele és a sűrítés;
minél erősebb, tömörebb a sűrűség, annál láthatóbb, vaskosabb, testesebb
a Gólem; ugyanakkor annál nyersebb, esetlenebb, tehetetlenebb, bumfordibb;
a sürűség nem fel-, hanem elfed.
|
| (Tab22) Befejezni
|
a mű lezáratlan folyamat, utalás |
| Szövegfolyam |
lehetséges-e viszonyon túli (kívüli) létezés,
jelenvalóság (vorhandensein) > Tab.2./ Tevékenység; az írás
mint testbeszéd; a kézírás eltűnésének hatása
a finommotorikus mozgás fejlődésére; a rész jelentékenysége és az abszolút
jelentékenység |
| Véletlen / Kockadobás |
isten nem kockázik - isten kockázik
- a kockadobás nem törli el a véletlent |
| Véletlen/Meghatározottság |
mi a véletlen és a meghatározottság az alkotási
folyamatban; létezik-e (létezhet-e) abszolút véletlen (meghatározottság) |
| Folyam |
homogenitás és összefüggés |
| Semmit sem tudok |
az állapot szótlan (szó nélküli) élmény |
| 'ÉS'
|
és nincs "és" - "a mű lezáratlan
folyamat", "utalás" |
| . |
. |
| PHAIDROSZ-VÁLTÓ |
. |
| (TabI) Ajánlás |
beszélő - beszéd/tartalom - recepció közötti
összefüggés, egymásra hatás |
227a
>
(:melyik történet:) |
minél mélyebbre hatolunk, annál közelebb kerülünk
a diszkurzus, a dialógus meghiúsulásához (meghiúsításához); a szándék szerepe
az írásban és az olvasásban (értelmezés); létezhet-e megszólaló történet,
vagy a történet kizárólag megszólaltatható |
230c-d
>
(:a városban:) |
a tudó és a tudós tudása közötti különbség;
fogalmi körülkerítettség és írás |
234e >
(:amit kell:) |
mi a mondás, az elmondás szükségessége; létezik-e
ebben az összefüggésben "kell" vagy a megszólalás pusztán szükségszerűség
nélküli lehetőség; autentikus-e az irodalom, ha a létrejötte pusztán lehetséges
és nem szükségszerű |
235c-d >
(:telítődés:) |
belső tudás - külső tudás; mi az, ami mindig
az egyik és mindig a másik |
237b >
(:nyelv és fontosság:) |
a nyelv és a fontosság; a fontosság és a lényeg
kapcsolata; a fontosság kritériumai; a fontosság kialakulásának, érzetének
okai; birtokol-e a nyelv kizárólag benne és/vagy általa föllelhető, lényegi
fontosságot; a nyelvi mennyiség és a fontosság; a nyelv és a dolog kapcsolata |
237c >
(:tisztázás:) |
a nyelvi tartalom a fordításban valósul meg
vagy siklik ki; nyelv = megegyezés; az elmélkedés maga a kérdezés: mi az,
amiről elmélkedünk; őstudás - amit nem kell keresni, (ki)gondolni, megalkotni,
felismerni; ami van, mint az eső nedvessége, a föld szilárdsága vagy a tűz
melegsége |
(TabII)
238d >
(:kimondás:) |
kimondva világosabb, mint ha nem mondjuk ki
- mi az ami összezavar |
| Jós |
kifelé látás - befelé látás, figyelem - fegyelem
- ihletettség |
| Figyelem |
figyelem vagyis az alkotás |
244a-c >
(:kulcsszavak:) |
az elragadottság és a tudás |
| A szép |
a szép mint ontologiai fogalom |
| Maniké/mantiké |
a belülről kifelé látó és a kívülről kifelé
látó; belső logika - külső logika |
| Istentől/embertől |
ami istentől való - ami embertől való |
245a >
(:száraz és áradó:) |
elragadtatottság és művészet; kétféle elragadtatottság;
elragadtatottság - elárasztottság; ihletettség - katarzis |
246a >
(:mihez hasonló:) |
"a mihez hasonló" maga az irodalom,
irodalmi módszer |
246d >
(:közeg:) |
repülés és közeg |
249b-e >
(:emlékezés:) |
lehetséges-e a fogalom nélküli emlékezés;
megértés és visszaemlékezés; emlékezés és dolog: azonoság, hasonlóság, különbözőség
("nem torz, hanem egy másik tükör"); a nyelvi közeg nem alkalmas
(elégséges) repülésre - nem tart fenn, csekély a felhajtó erő |
250a >
(:nem tudnak ráeszmélni:) |
az emlékezés és maga a dolog; a hasonmás és
maga a dolog; a tükörkép (árnyék) és maga a dolog; mindig csak valami hasonlót
mondhatunk; (mindig csak valami hasonlót gondolhatunk); az irodalom = hasonlítás,
behelyettesítés; mi a behelyettesítendő |
258d >
(:helyes beszéd:) |
az írás (megszólalás) célja; homogenitás -
felcserélhetőség |
| (TabIII)
Midász váltó |
mindegy: valamely sorát elsőnek vagy utolsónak
olvassuk-e |
| Normalitás |
mi az ép elme hipotézisa |
| Őrület |
"nem olyasvalaki, aki elhallgatott, hanem
aki nem szólalt meg, nyelven kívüli lény, esszencia, puszta egzisztencia"
és az ember fogalma (kritériuma); a nyelv beiktatása a teljesség föladása;
a nyelv partikularitás; a nyelv által megbűvölt (lebénított) szellem |
267b >
(:a tárgyhoz mért beszéd:) |
mi a tárgy (dolog) ontologikus értelemben
[meghatározható-e a tárgy, ha a név sohasem egyezik a dologgal, ha a kép
(emlékezés) sohasem egyezik a dologgal (lásd: 250a "nem tudnak ráeszmélni");
a nyelv mint szakadatlan terjedő kérdés (kétség, stb.) |
| Kérdés |
amiről elmélkedünk - ahogyan elmélkedünk (lásd:
237c) |
272e >
(:ami valószínű:) |
valószínűség és hasonlóság; hasonlóság és
azonosság; utánzás az utánzott ismerete nélkül [tárgyról folytatott diskurzus
a tárgy (dolog) ismerete nélkül, stb.]; a megszólaló, az emlékező, a művész
hitelessége |
274d >
(:végül az írás:) |
mit jelent: végül az írást |
274e >
(:emlékeztetés:) |
cselekedni és a cselekedet hatásával foglalkozni
nem ugyanaz; emlékezés és emlékezés nélküli reprodukálás (Zurückholen);
emlékezés helyett emlékeztetés - tudás helyett ismeret (mintha
emlékeznénk; mintha tudnánk - az "als ob" Mensch adekvát
magatartása); mi az emlékezés és az emlékeztetés eszköze; a jel
mint "ausgelagertes, delegiertes Gedächtnis" |
| Emlékezet/Emlékeztetés |
az emlékezés maga a lélek |
| Emlékezés |
isten = emlékezés |
| . |
. |
FÖLDI HOROSZKÓP
(Táblázat nr. 16.) |
. |
| 1994. május. 10. |
a "cselekvésben folytathatóság" értelme - Rimbaud |
| 1996. július 10. |
létezik-e gondolatmentes tudatos lét; gondolatmentes
tudat; a tudat feltétele a gondolat és fordítva |
| 1997. február 13. |
a Gólem mint átjáró |
| Lét-Állapot |
a fizikai és a tudati halál (tudathalál) közötti
egyidejűség; a lét-állapot és a halál-állapot közötti összefüggés; a meghalás
és a halál-állapot közötti összefüggés; a lét-állapotból a halál-állapotba
áttünő és a "gyakorlatlan" meghaló; halál-állapotok különbözősége;
a halál-állapot elsajátítása a lét-állapot által; "bolygó
holtak" és a halál-állapottal egyesültek |
| . |
. |
THESAURUS
(Táblázat nr. 20.) |
. |
| Meghatározott esetlegesség |
nyelv és esetlegesség; fogalmi gondolkodás
és esetlegesség |
| Idő |
az idő fikció; lehetséges-e a fogalom nélküli
jelentés |
| Súly/súlypont |
hangsúly és ütem/ritmus |
Táblázat Nr. 5b.
Évezredek/ fordítás
transzformáció |
"úgy vagy jó, ahogy vagy" - a zavar
forrása az elmozdítás; együttvalóság - keveredés |
Táblázat Nr. 10.
Túlhaladás/ hiány
hiúság |
létezik-e autentikus vagy nem autentikus megszólalás
(kinek a szempontjából); a megszólalás oka (oktalansága, stb.) |
Táblázat 16.0.
1994. május 10.
cselekvésben folytathatóság |
über die schrift hinaus ins leben (az íráson
túlra - az életbe) - rimbaud |
| (0) lépésrend/társasjáték |
visszatérés - helyben
maradás, nem elmozdultság |
| . |
. |
APPENDIX
(Táblázat nr. 0.) |
. |
| Definíció |
az anyag, a szellem (gondolkodás) és a lélek
(Jung > Jób) fizikája |
| Általános |
nyelv - univerzalisztikus nyelv; a (fogalmi)
nyelv (tartalmi) univerzalisztikusságának (?) megszűnése, (illetve megszűnésének
időpontja) |
| Univerzalisztikusság |
mi az univerzális tapasztalat |
| Appendix |
csak a beteges lélek tud boldogságról, boldogtalanságról;
minden, ami le-, kiválik: fölösleges; olyan, hogy valami "van",
tulajdonképpen nincs; létezik-e statikus tudat; megállítható-e az áramlás
a létezésen belül; "isten..., mert van" - "isten..., ami
van"; az állapot kommunikációmentes; a szöveg mindig hipertext; létezik-e
irodalom az "erzählerische gesztus" nélkül; létezhet-e történet
a szövegen kívül |
| IDÉZETFORRÁS |
a nyelv a lét háza (118.) |
| Erő |
a művészet mértéke a feladatvállalás nagysága |